Tanulás, ami megvéd a leépüléstől

Tanulás, ami megvéd a leépüléstől

Mostanság augusztus végén ellepik a vásárlók a nagy bevásárló központokat, készülnek az iskolásra. A minap egy papír boltban voltam tanuja a családi programnak: anyuka listával a kezében hangosan olvas, apuka szinte már hasal egy polc előtt, hogy megtalálja a megfelelő rajzpapírt, anyuka csak hajtogatja a papír paramétereit, szinte már kiabálva. A gyermek pedig ott téblábol körülöttük.... Remélem előkerült a keresett áru.

Emlékszem az első szeptemberre, amikor nem mentem iskolába. Szinte fucsa volt hazaérni a munkahelyről, nem kellett másnapra tanulni, nem várt felelés, dolgozat. Sok minden egyebet meg kellett tanulnom, de az már más volt, és más képességeimet is igénybe vette. Az "igazi" tanulás valójában itt kezdődött: meg kellett tanulni, dolgozni, meg kellett tanulni emberekkel bánni, többfelé figyelni, sok-sok elméleti és gyakorlati tudás került akkor tájt a fejembe. Örökké hálás vagyok azoknak a kollégáknak, akik "elindítottak" - valódi példát mutatva.

Aztán jöttek azok tanulmányok, amit már munka mellett végeztem, dupla energiát, kitartást követelve. A sok-sok elméleti tudás mellett megtudtam magamról, hogy nem adom fel, és minden ilyen kalanddal új világ nyílt meg előttem. Rájöttem, hogy tanulni nem kötelesség, hanem öröm.

Az utóbbi időben ismét új dolgokat tanulok, leginkább magamról, vállalkozásról, gyógyításról

 

Hadd idézzem Ruediger Dahlke gondolatait, aki nagyon szemléletesen megmagyarázza, hogyan akadályozzuk saját magunkat az "életjáték"-ban:

 

"A tanulásnak a szabályok elsajátítását is magában kellene foglalnia. Aki focizni akar, annak természetes, hogy tisztában van a játékszabályokkal, és tudja, hogy félidőben térfélcsere van. Mivel az életben ezzel csak kevesen vannak tisztában, a többség a változás éveihez érve, nem hajlandó a "cserére", és csodálkozik ha már csak öngólokat  képes rúgni. Mások pályán kívül is játszani akarnak, utána meg bosszankodnak, ha senki sem ismeri el teljesítményüket és góljaikat. Megint mások a döntőbíróra azaz a partnerükre, a főnökükre a miniszterelnökre vagy istenre vetítik ki problémájukat.... Minél többet panaszkodik valaki, annál kevésbé értette meg az élet alapvető szabályait és törvényeit."

 

Ahhoz, hogy tanuljunk nyitottság kell, hogy be tudjuk engedni az újat. Ez a fejlődés alapfeltétele. Ha elzárkózunk az új dolgoktól, bemervedünk és leépülünk. Ha nyitottak maradunk, el tudjuk engedni, ami már nem szolgál, ezzel helyet adunk az újnak és kialakul egy belső harmónia, aminek következménye a fejlődés, bármilyen életkorban.

 

 

Nem olyan bonyolult ez, a jelszó: csak lazán!

 




Írd meg Te is véleményedet!

Név: *
E-mail cím: *
Elküldöm a véleményem!



Vissza


made by Marketing Soul Kft. - Pécs
A Talpaldának kifejezetten fontos a természetvédelem és a fenntartható, környezettudatos mindennapok éppen ezért kérlek, hogy oldalait ne nyomtasd ki. Amennyiben valamilyen tartalmat szeretnél szöveges formában elérni kérlek, hogy vedd fel Velem a kapcsolatot elérhetőségeim egyikén.

Tegyél a fenntartható mindennapokért!

Köszönöm!

Üdvözlettel, a Talpász